Bár velem is előfordul néha, hogy sötéten látom a dolgokat, egy kis sütés-főzés mindig jobb kedvre derít. A konyha melege, az illatok, a fantázia végeláthatatlan lehetőségei, valahogy mindig önbizalmat adnak. Biztos vagyok benne, hogy sokan vagytok ezzel így. Imádok alkotni, és annak a látványa, hogy amit készítettem, milyen örömet okoz, mindig megmelengeti a lelkem.
Már a hét közepén elhatároztam hogy szilvás gombóc lesz a szombati ebéd egyik alkotó eleme, úgyhogy reggel neki is láttam elkészíteni. Nem fogok ebben a leírásban pontos mennyiséget mondani, mert nem mértem le semmit, de a gombóc isteni lett, és szeretném megosztani veletek.
Hozzávalók:
A gombóchoz:
5 nagyobb méretű burgonya - ebből nekem 27 gombóc készült (öreg krumplit használtam, szerintem a gombóchoz ez jobb)
vaj (szoba hőmérsékletű a legszerencsésebb)
liszt (amennyit a tészta felvesz)
jó sűrű szilvalekvár
A "panírhoz"
Olaj
Zsemlemorzsa
A szóráshoz
Porcukor
Fahéj
Elkészítés:
A szilvás gombócot többféle módon is készítik, van aki héjában főzi a krumplit, én megpucoltam és kockára vágtam, úgy tettem fel sós vízbe főni. Mikor teljesen megfőtt a krumpli összetörtem és tettem bele annyi vajat, amennyit egy ilyen adag krumpliból készült krumplipürébe tennék. Ezt jól összekevertem, majd elkezdtem hozzá adagolni a lisztet. Nem vagyok benne biztos, hogy konkrétan meg lehet mondani, hogy hány dkg krumplihoz hány dkg lisztet kell keverni, ez függ a krumplitól is, úgyhogy én ilyen esetekben inkább az érzékeimre hallgatok. Szóval elkezdtem adagolni a lisztet és amikor már nehezen tudtam csak fakanállal eldolgozni a lábosban, az egészet liszttel leszórt konyhapultra borítottam és kézzel gyúrtam tovább. Addig adagoltam hozzá a lisztet apró részletekben, míg a tésztám már nem ragadt. Ezután elfeleztem, ismét alá liszteztem, és kinyújtottam kb. 2-3 mm vastagságúra. Négyzeteket vágtam ki belőle, közepükbe lekvárt halmoztam (fincsi sűrű szilvalekvárt dédi mama konyhájából), azt betakargattam a tésztával minden oldalról, aztán golyókat formáztam belőle. Lobogó sós vízben addig főztem őket míg fel nem jöttek a víz tetejére, azután még egy-két percig, majd a már megpirított zsemlemorzsába forgattam a gombócokat. A porcukrot leszitáltam, belekevertem a fahéjat, és tálaláskor ezt szórtam a szilvás gombócra. Biztosíthatlak benneteket, hogy bár az elkészítése időigényes, de a mosolygó, szilvalekvár-maszatos kis arcok minden fáradságért kárpótolnak :)
